"Minden komplex kérdésre van egy egyszerű válasz, és ez a válasz rossz."

Új trendek a dizájner drogok magyarországi piacán

2017. december 17. - Drogriporter

cover.jpgA Nemzeti Drog Fókuszpont december 14-ki budapesti konferenciáján megismerkedhettünk a drogpiac legújabb változásaival, különféle szakterületek képviselőinek szemszögéből. 

Bár a közvéleményt jelenleg a dizájner drogok tartják izgalomban, fontos megjegyeznünk, hogy ezek a szerek valójában még mindig csupán a kisebb hányadát teszik ki a drogpiacnak. A legális tudatmódosítók, az alkohol, az altatók/nyugtatók és a dohány, vagy éppen a legnépszerűbb klasszikus illegális tudatmódosítók, mint a kannabisz, még mindig jóval több fogyasztóval rendelkeznek, mint a dizájner drogok együttvéve. Tény azonban, hogy 2010 óta a drogpiac földrengésszerű változásokon ment át, a klasszikus kábítószerek fogyasztása visszaszorult, miközben rengeteg új szer jelent meg. 2010 óta 203 bejelentés érkezett az új szerek regisztrációját szolgáló korai jelzőrendszerbe, és csak 2016-ban 22 új szer előfordulását vették nyilvántartásba.

Alapvetően a dizájner drogok két típusa dominálja a piacot: a szintetikus pörgetőszerek (stimulánsok), ide főleg ún. katinon-származékok tartoznak és az utcán "kristály" néven árulják őket. 2017-ben az etil-hexedron nevű szer dominálta a kristálypiacot. A másik az utcán "biofűként" vagy "herbálként" ismert szintetikus kannabinoid receptor agonisták típusa, ezeket többnyire dohányba vagy egyéb növényi törmelékbe áztatva cigarettából szívják el. Az utóbbi hónapokban a CUMYL-PeGaCLON nevű szer jelent meg a szintifű piacon, de azt a korábbi C-listára vett szerek (5F-MDMB-PINACA, AMB-FUBINACA) uralták. Ha elterjedtségüket számszerűsíteni akarjuk, akkor a 18-34 éves fiatalok körében a kannabiszt valaha kipróbálók aránya 13%, a szintifü kipróbálóié 4,2%, a kristály kipróbálóinak aránya pedig 2,7%.

A konferencia egyik érdekessége az volt, hogy a különböző területen dolgozó szakemberek - igazságügyi szakértő, toxikológus főorvos, mentőorvos, klinikai pszichiáter, online fogyasztói fórum moderátor - nagyjából hasonló módon írták le a dizájner drogok piacának alakulását az elmúlt években (részletes program itt!). A dizájner robbanás 2014 körül érte el a tetőpontját, azóta a növekedés megtorpant és lassú csökkenésnek adta át a helyét. És a változás nem csupán az elterjedtségben mutatkozik, de megváltozott a dizájner piac szerkezete és jellege is. Kezdetekben a piacot a jogalkotók és a dizájnerek közötti macska-egér harc jellemezte: amint betiltottak egy új molekulaszerkezetet, azonnal megjelent egy még ismeretlen helyettesítőszere, ami nem szerepelt a tiltólistán. Az ún. generikus C-lista bevezetésétől (nem egyenként, de csoportonként tilt be szereket) remélte a kormány, hogy ennek a folyamatnak véget vet. A C-lista azonban, mint ahogy bevezetésekor a Népszabadságban megjósoltam, nem volt képes véget vetni a dizájner drogok forgalmazásának, csupán a föld alá szorította azok kereskedelmét. Először a stimulánsok piaca húzódótt az illegalitásba a legális internetes boltok bezárásával, majd az elmúlt egy-két évben már a szintifüvek piaca is. Ez azt jelenti, hogy a terjesztők már nem feltétlenül akarnak új, még legális szert a piacra dobni, megelégszenek a korábbi, már tiltólistás szerekkel. A piac átláthatatlanabbá vált, a piaci szereplők gyakori változása is felelős azért, hogy az új, tapasztatlan terjesztők hibásan keverik a termékeiket és ezzel túladagolják a vevőiket. Megjelent az első magyar nyelvű darkweb drogáruház is, bár valószínűleg csak nagyon szűk kört ér el, a többség hagyományos módon jut droghoz. Éppen azokon a területeken a legjelentősebb a dizájner drogok fogyasztása, amelyeket a leginkább súlyt a szegénység és a társadalmi kirekesztés - és ahol a legtöbb új börtön is épül. A legújabb adatok szerint a klasszikus szerek, az amfetamin, az MDMA és a heroin aránya ismét nőni kezdett a piacon - bár visszarendeződésről még korai lenne beszélni.

A dizájner drogok vezették az elmúlt években a kórházi kezelést igénylő esetek listáját. A fővárosi toxikológiai osztályokon 2014-ben a kristály, majd az azóta eltelt időszakban a szintifű túladagolásában szenvedő páciensek domináltak. Ez utóbbi csoport esetében a leggyakoribb tünetek az aluszékonyság, zavartság és nyugtalanság. A nagy médianyilvánosságot kapott, Hős utcához kapcsolódó túladagolás-sorozat jelentette a tetőpontot, augusztus 20-án egy nap alatt 16 pácienst szállítottak a Péterfy Sándor Utcai Kórház sürgősségi osztályára. Egy a fogyasztók által használt online fórumon ebben az időszakban jelentek meg a bejegyzések a "kétslukkos" és az "egyslukkos" cigikről, amelyek gyakran eredményeztek rosszullétet. Bár a média egy új szer megjelenésének tulajdonította ezt a hullámot, valójában inkább arról lehetett szó, hogy rosszul keverték a külföldről rendelt szert. Szintén a média gyakran használja a "halálos" jelzőt, valójában nagyon ritkák a szintifűhöz köthető halálesetek: a kórházba szállított 16 páciens egyikét sem kellett például 15 óránál tovább bent tartani. A szintifű rendszeres fogyasztóinál azonban gyakran komoly pszichopatológiás tünetek jelentkeznek, ezek pszichiátriai kezelést igényelhetnek.

Ami a pszichiátriai rendellenességeket illeti, a szakemberek szerint nagyon gyakori, hogy a fővárosi páciensek olyan társadalmi csoportokból kerülnek ki, ahol egyébként is igen magas a pszichiátriai betegségek előfordulása. Így a hajléktalanok vagy mélyszegénységben élő romák köréből. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájára kerülő betegek mintegy kétharmada szerhasználó, egyötöde dizájner drogokat fogyaszt. A szerhasználók olyan betegségekkel küzdenek, mint az alkalmazkodási zavar, krízis, szuicid veszély, személyiségzavar, borderline, disszociális és kevert személyiségzavar, affektív zavar, dementia és a Korszakov-szindróma. Rendkívül rossz szociális helyzetű emberekről van szó, akik többsége "forgoajtó-páciens": tehát újra és újra visszatérnek a klinikára. A kettős diagnózis rendkívül nehézzé teszi ezeknek a betegeknek az ellátását, hiányoznak a kapcsolatok az addiktológia és pszichiátria, illetve az egészségügy és a szociális ellátás között. Riasztó volt hallani, hogy a betegek körében magas a hepatitis C fertőzöttek aránya, és hogy idén már 3 HIV pozitív szerhasználó pácienssel is találkoztak.

Egy másik riasztó új trend a heroinnál jóval potensebb, más országokban rengeteg halálesetet okozó opioid dizájner drog, a fentanyl származékok megjelenése a hazai drogpiacon (erről korábban már írtam). Magyarországon az elmúlt két évben több haláleset is történt, ahol a fentanylt találtak az elhunyt környezetében. Egy esetben a hatóságok lefoglaltak egy 11 grammos postai küldeményt, ami furanilfentanilt tartalmazott. Mivel ez a szer rendkívül potens, ez már bizony kereskedelmi mennyiségnek számít és azt mutatja, hogy egyes terjesztők felismerték a fentanylban rejlő lehetőségeket.

konf.jpgKerekasztal-beszélgetés a vidéki szegregátumok dizájner drog fogyasztásáról (a témáról lásd bővebben itt!)

Magyarországon az elmúlt évben 72 kábítószerrel kapcsolatos halálesetet vettek nyilvántartásba, ebből 29 volt közvetlen haláleset (túladagolás). 13 esetben dizájner drog fogyasztása vezetett a halálhoz, ebből 7 esetben kristály, 4 esetben szintifű. A drogokkal kapcsolatos halálesetek monitorozása azonban számos problémába ütközik. A direkt túladagolásos halálesetek egy része valószínűleg nem kerül a nyilvántartásba, mivel a toxikológiai vizsgálatot csak az igazságügyi orvosszakértő kérésére végzik el - aki pedig gyakran ezt nem kéri, és mást ad meg közvetlen halálokként. Az indirekt (baleset, betegség, öngyilkosság stb.) halálesetek kapcsán a lappangó esetek száma valószínűleg még magasabb. Felmerült, hogy szükség lenne egy olyan egységes kritérium-rendszerre, amely meghatározza, hogy milyen esetben köteles a szakértő toxikológiai vizsgálatot kérni. Ennek a vizsgálatnak természetesen ára van, tehát az államnak be kell fektetnie abba, ha valós képet akarunk nyerni a túladagolások helyzetéről.

Szintén nagy kihívást jelent a dizájner drogok mennyiségi határainak megállapítása a büntetőeljárások során. Ezen múlhat ugyanis az, hogy az elkövető választhatja-e a 6 hónapos elterelést a büntetőeljárás alternatívájaként, illetve ha nem, akkor milyen büntetőjogi szankcióban kell részesítenie a bíróságnak. Korábban a hiányzó limiteket azzal próbálták áthidalni, hogy az új pszichoaktív anyagok esetében egységesen 10 grammban állapították meg a csekély mennyiség felső határát (idén ezt leszállították 2 grammra). Ami azonban, tekintve ezen szerek sokféleségét, rendkívül következetlen és rossz szabály volt. A korábbi szabályozás szerint azon kábítószerek, amelyek mennyiségi határát a törvény nem állapította meg külön, akkor minősültek csekély mennyiségűnek, ha tiszta hatóanyag-tartalmuk élettani hatása legfeljebb 0,9 gramm morfinbázis élettani hatásával megegyező. Ez a szabály szinten rendkívül életszerűtlen volt. A parlament idén módosítja a Büntető Törvénykönyv vonatkozó szakaszait. Egyes dizájner drogoknál a Btk. melléklete pontos mennyiségi határokkal fog kiegészülni. Az ezen kívül eső szereknél a jövőben az számít csekély mennyiségnek, ami a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának a hétszeresét nem haladja meg (jelentős mennyiség a csekély mennyiség száznegyvenszerese, a különösen jelentős mennyiség az ezernégyszázszorosa). Ezt a megoldást azonban szakmai oldalról éles kritikával illetik: vajon hogyan állapítsák meg az igazságügyi szakértők, hogy ki a hozzá nem szokott fogyasztó? És annak hogyan állapítsák meg a hatásos dózisát? A jogszabály ezekre a kérdésekre nem ad pontos választ, ami a jövőben ismét a jogbiztonság elvének sérüléséhez vezethet.

Sárosi Péter

A bejegyzés trackback címe:

http://drogriporter.blog.hu/api/trackback/id/tr9913507147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.