"Minden komplex kérdésre van egy egyszerű válasz, és ez a válasz rossz."

Félelem és reszketés a Hajógyári-szigeten

2013. május 24. - Drogriporter

schooldrg.jpg“Véget ért a Vizovicki-korszak!” – lelkendezik a Helyi Téma. A Hajógyári-sziget szórakozóhelyeit üzemeltető hét cég összefogott, hogy új korszakot teremtsen. De mitől is új ez a korszak? Attól, hogy minden erejükkel fellépnek a kábítószereknek nem csak a terjesztői, hanem a fogyasztói ellen is, a “korábbinál is hatékonyabb” kampányt indítottak a drog ellen. Már túl is vannak az első, “biztonságban átmulatott éjszakán”. A cikket a mymusic.hu-n megspékelték egy szendén mosolygó, strandlabdázó fürdőruhás lányokat ábrázoló képpel. Ez bizonyára azt hivatott sugallni, hogy itt most már valóban eljött az új, szigorúan csak drogmentes tejjel és mézzel folyó kánaán, amikor a józan oroszlán együtt heverészik a józan kecskegidával.

Ez az egész álszent hurráoptimizmus azokat a szavakat juttatja eszembe, amelyekkel Billy Sunday evangelista prédikátor az amerikai alkoholtilalom bevezetését köszöntötte 1919-ben: “A férfiak egyenes derékkal járnak, a nők mosolyognak, és a gyermekek nevetnek. A pokol örökre kiadó marad.” Néhány év múlva aztán kiderült, hogy a szemellenzős tiltásnak csak szőnyeg alá sikerült söpörni az alkohol-problémát, ahol az begennyesedett és végül az egész társadalmat megbetegítette. A felszínen minden tisztességes polgárnak kötelességszerűen ismételgetnie kellett a szeszellenes harc mantráit, míg a pult alól az összes valamirevaló szórakozóhely továbbra is árulta a pancsolt szeszt, amiből természetesen az alvilág gazdagodott meg.

A Hajógyári-sziget “új korszaka” legalább annyira lesz sikeres, mint az amerikai alkoholtilalom: semennyire. Aki valamennyire is járatos a budapesti éjszakában, az jól tudja, hogy nincs olyan módszer, amivel az illegális szerek fogyasztóit ki lehetne szűrni egy szórakozóhelyről. Hiába zárták be a Coronitát, legfeljebb a hely és a név változik. Hiába vezetnek be detektoros kapukat, hiába motoznak át mindenkit a biztonsági emberek, hiába húznak végig “védőkorlátot a Duna partján” – ezek az intézkedések kiszűrhetik a fegyvereket, de a drogokat nem. Ezek mind kirakatintézkedések a médiafigyelem elaltatására. Ma Budapesten minden második fiatal kipróbálta már a marihuánát, az elektronikus tánczenei rendezvényeken pedig a drogfogyasztók aránya ennél jóval magasabb. Az, hogy egy szórakozóhelyen drogfogyasztók is vannak, a szabály, és nem a kivétel. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb problémát még mindig az alkohol okozza, nem az illegális drogok – ha viszont az alkohol árusítását tiltanák be a szórakozóhelyeken, akkor akár be is zárhatnának, hiszen abban van a nagy profit.

“Támogatjuk az egész országra, minden szórakozóhelyre kiterjedő rendőri és hatósági ellenőrzéseket annak tudatában, hogy a mi klubjainkban minden erővel és mérhető eredménnyel küzdünk a kábítószerek terjesztése, illetve fogyasztása ellen!” – szól a közlemény. Ha a szórakozóhelyek vagy a rendőrség háborút indítanak a drogfogyasztók ellen, akkor ez azt jelenti, hogy a saját vendégeik ellen kell háborút indítaniuk. Ha például rendőri razzia van egy diszkóban, akkor az nem csak a drogfogyasztók bulizását teszi tönkre. Az ilyen razziák egyébként is jogsértőek és eredménytelenek. Az állampolgári jogok országos biztosa kimondta, hogy a rendőrség nem tekinthet gyanúsítottnak egy fiatalt pusztán azért, mert egy adott szórakozóhelyen tartózkodik, így a szórakozó fiatalok tömeges igazoltatása, pupillás szemvizsgálata, drogtesztelése jogsértő. Eredménytelen pedig azért, mert a TASZ egy csomó esetben kikérte a rendőrségtől a diszkórazziák hatásaival és költségeivel kapcsolatos adatokat, amiből az derül ki, hogy eddig egyetlen terjesztőt sem sikerült előállítani pusztán razzia segítségével.

Magyarországon valóban új korszak kezdődött: az álszentség és idiotizmus korszaka. Amikor minden társadalmi problémát a szőnyeg alá söprünk, amikor az őszinte szót ideológiával helyettesítjük, amikor a hangzatos erkölcsi mantrák mögött olyan sivár sötétség ásítozik, amibe egy egész generáció fog belesüllyedni.

530820_10151175454006104_1584941888_n.jpg
Az egészben az a szomorú, hogy lehetne ezt másként is csinálni. Rengeteg jó gyakorlat van az Európai Unióban arra, hogyan lehet a szórakozóhelyek, a szakmai szervezetek, a rendőrség és az önkormányzatok összefogásával hatékonyan biztonságosabbá tenni a szórakozóhelyeket. Ehhez persze fel kell adni a szemellenzőt és realistán szembe kell nézni a ténnyel, hogy bizony drogfogyasztás előfordult, előfordul és elő fog fordulni a szórakozóhelyeken – a cél nem a teljes drogmentesítés, hanem az ártalmak csökkentése. 

Sárosi Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://drogriporter.blog.hu/api/trackback/id/tr505315772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.